A tegnap látott Isten című darab bennem is egy sor kérdést megfogalmazott. Az egyik különösen foglalkoztat még másnap is. Lehet-e egészségesnek mondani az olyan embert, aki egyébként testileg-lelkileg makkegészséges, mégis családi kapcsolataiban alapvetően megváltozott élethelyzete folytán be akarja fejezni életét.
Az életben maradás egyik, ha nem a legerősebb ösztönünk. A vízbe esett fuldokló az utolsó erejével is küzd életéért; az auschwitzi gázkamrák fulladásos tömeghalála a legkegyetlenebb kivégzések egyike; a színházi tüzekben menekülő tömeghalál jelentős részét az egymást agyontaposó túlélni akarók menekülése okozza.
Az életben maradás az egyén alapkésztetése és egyben alapszükséglete is. Alapkésztetés emellett az evés-ivás-táplálkozás, az alvás, a szaporodás-fajfenntartás és a szexualitás. Ezek az alapkésztetések megegyeznek az állatvilágban lévőkkel, az ember esetében ez az öt alapkésztetés kiegészül eggyel, a fejlődés alapkésztetésével.
Bármelyik alapkésztetés működése sérül, akadályozott, hibás és az alapszükséglet kielégülése csorbát szenved, a mentális (és nem ritkán a fizikai) egészség is vele sérül. Az egyén egészlegessége sérül, egész-ségét veszti el. Ezt a nem egészséges állapotot pszichés vagy mentális zavarnak nevezhetjük, a kialakuló kóros viselkedés a pszichopatológia tárgya.
Az emberi psziché képes az alapösztönök feletti uralomra. Az elme irányítása alá tudja vonni akár az alvás, akár az evés, akár az életben maradás ösztönkésztetését és azt felülírva nem evésre, nem alvásra vagy akár életben nem maradásra változtatja az irányt. Az első esetben a tudomány például az anorexia nervosáról beszél, a másodikban insomniáról, a harmadikban pedig az egyén destruktív viselkedéséről.
Mi történik akkor, ha az életben maradás ösztön kielégülése akadályoztatott, ha az elme azt fogalmazza meg, amit a darabbeli Kertész Anna, hogy elég, nem akarok tovább életben maradni, meg akarok halni.
Véleményem szerint bármelyik ösztönkésztetés akadályoztatása megváltoztatja az egészségest, megbomlasztja a harmóniát és végső soron egészségtelen döntéseket és viselkedést hoz létre. Így hibás az a vélekedés, hogy a darabban megismert szereplő pszichésen teljesen ép és egészséges.
A darabban is megemlített ASL-beteg jogász, dr. Karsai Dániel esetében az életben maradás alapösztönére vonatkoztatott kérdés így hangzik: Lehet-e pszichésen egészségesnek mondani az olyan embert, aki a légzését végső soron ellehetetlenítő gyógyíthatatlan betegségben szenved, és e megváltozott élethelyzete miatt esetleg, valamikor majd be akarja fejezni életét.
Mindkét esetben lehet és kell segíteni. Csak éppen másképpen.
Karasai nem a haláláért, hanem az életéért küzd. „Akar a franc meghalni” -írta a Magyar Hang riportban. Elhiszem neki. Ő élni és nem halni akar. Kizárólag akkor akar meghalni, ha már az életét elviselhetetlenül szenvedéstelinek, kínokkal ellehetlenítettnek tartja ő és az orvostudomány.
Élni akar, de úgy, hogy mindig vehessen levegőt, úgy akar élni, hogy kifejezhesse magát és tudjon valahogy kommunikálni a környezetével. A helyváltoztatásról, a négy végtagjának munkájáról le tud mondani.
Comments