45 percen át vitatkoztak Európa vezetői Orbánnal a „gender” szóról – 444 hírportál, 2020.október 26. A napokban történt, itt tart Európa.
Az értelmezések világnézeteken alapulnak, a világnézetek értékrendeken. Ezt tárta fel Claire W. Grawes zseniális kutató pszichológus a múlt század közepén, amit két tanítványa Don Beck és Christopher Cowen kibővített, és színes táblákkal tett könnyebben fogyaszthatóvá a huszonegyedik század számára. Aki a Spiráldinamika elméletével megismerkedik, könnyebben átláthatja, min vitatkoztak Európa vezetői 45 percen keresztül.
De jó lenne, ha ők is ismernék a Grawes-i felfogást, lehet, hogy legalább nem akarnák meggyőzni egymást. Észrevennék, hogy nézeteik és ütközeteik egy jól leírható sémába illeszkednek, és talán elgondolkodnának azon, hogy mennyire egyszerűen előre kiszámítható, ki mit fog mondani, mi mellett fog érvelni, és legfőképpen azt miért is teszi.
Nem könnyű a jelenlegi Európai Unióban jelenlévő értékrendek mellett egy közös szövegezést letenni az asztalra. A 444 cikkéből az derült ki, hogy ez most mégis sikerült.
A bili a gender szóval kapcsolatban borult ki.
Vannak divatos szavak, amik olyan jelentéseket hordoznak, olyan korjellemző jelenségekkel kapcsolatosak, amelyek értelmezései kristálytisztán hordozzák egy adott korszak és földrajzi egység, vagy egy kultúra értékrendi különbözőségeit. Napjaink nyugati kultúrájában ilyen például a gender, vagy a migráns, a keresztény, a nemzeti. Ezek a lakmusz-szavak akár tesztekben is szerepelhetnének, olyan egyértelműen felmutatják az értékrendi összefeszülés hosszabb távon fejlődést segítő, de rövid távon egymást megkeserítő jelenségét.
Most nézzük meg a gender szót, amin 45 percet vitatkoztak Európa vezetői. Egy Afrikával kapcsolatos dokumentumban szerepelt egy kitétel, ahol az unió deklarálta véleményét azzal, hogy kifejezte, mit vár el egy ilyen együttműködéstől. Az elvárások között szerepelt a „férfiak és nők egyenjogúsága” kifejezés, amit a luxemburgi miniszterelnök a „gender equality” kifejezéssel javasolt megfogalmazni.
Ha egy értékrendeket mérő tesztet állítanék össze, akkor ennél jobb kérdést aligha találnék: Véleménye szerint a gender férfiak és nők? Véleménye szerint az egyenjogúság az egyenlőség?
Orbán szerint Magyarországon mi nem használjuk a gender szót. Szerinte az egy túlideológizált szó. Hogy ezen mit érthetett, azt nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy a nem tetszését fejezi ki.
A vitában többen szóltak a gender szó mellett érvelve, mások védték, de nem ragaszkodtak hozzá, a cseh és lengyel álláspont a magyart támogatta. A két fő vitatkozó a dán miniszterelnöknő és a magyar miniszterelnök volt. Végül Merkel német kancellár javaslata találta meg a kiutat, egyszerűen hagyják ki a szót, és csak az egyenlőségre utaljanak.
Íme az elfogadott szöveg:
„Ezenfelül – emlékeztetve a stratégiai menetrendre és a 2020. június 30-i tanácsi következtetésekre – az egyetemes értékek, a megkülönböztetés tilalma, valamint a mindenkit megillető egyenlő jogok és esélyegyenlőség, a női önrendelkezés elősegítése, a fiatalok bevonása, az oktatás és a készségek, a társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatóság, továbbá a jó kormányzás és a jogállamiság olyan kulcsfontosságú horizontális témák, amelyekben az EU szerepet vállalhat.”
Az ügy érdekessége a 444 cikk szerint, hogy az említett június 30-i tanácskozás szövegében szerepelt a „gender equality” kifejezés, amit a magyarok nem kifogásoltak. Hogy akkor ez hogyan kerülhette el a magyar és lengyel diplomaták figyelmét, az a 444 újságírójának sem világos.
II.
Ennyi az EU történet. Nézzük meg, milyen más hozzáállásokat ismerhettünk meg a gender lakmusz-szóval kapcsolatban az elmúlt hetekben. A magyar közéletben Dúró Dóra könyvdaráló akciója is élénk visszhangot kapott. A Mi Hazánk politikusa a Labrisz Leszbikus Egyesület kiadványát, egy meséskönyvet aprított fel egy iratmegsemmisítőben.
A látványos gesztus nagy visszhangot kapott. A könyvpusztítás többekben vészterhes időket idézett fel. A magyar miniszterelnök „hagyják békén a gyerekeinket” felszólítással intézte el a könyvdarálást, mintegy legalizálva a szélsőséges, megsemmisítő akciót.
A Magyar Hírlap Bagdy Emőkét kérdezte meg a mesekönyvről. A méltán nagynevű professzor asszony a könyv olvasása nélkül válaszolt a riporter kérdéseire, amely kérdéseket nem ismerhettünk meg a cikkből. A cikkíró idézte Bagdy mondatait, és betördelte saját mondanivalója közé, amivel írása Bagdy nyilatkozataként hatott.
Bagdy nem olvasta el, nem ismerte a könyvet. Csak arról beszélt, arra reagált, amit az újságírótól vagy másoktól hallott. Ebből megtudtuk, hogy a 3-6 éves gyerekek érzékeny korszakát nem szabad nemi identitásról szóló témákkal terelni. Hagyni kell a gyerek belső folyamatait érni.
A cikkre válaszként több, mint ezer pszichológus kemény hangon tiltakozott és internetes petícióval határolódott el a magyar pszichológiai kultúra egyik legnagyobb élő alakjától.
A professzor asszony később indulatos szavakkal illette azokat, akik a petícióval kirekesztéssel vádolták meg és homoszexuálisok érdekeit képviselik. A többség hatalmát tükröző mondatai még súlyosabb ellenérzéseket gerjesztettek.
A gender ismét kiverte a biztit.
A Meseország mindenkié című meséskönyv – amelyet a Pagony mesekönyvesbolt 6-99 éves korig ajánl – tizenkét esélyegyenlőségről szóló kortárs meseátiratot tartalmaz, amelyek között a testi fogyatékkal élő háromfülű nyúl meséje mellett előfordul homoszexuális hercegek szerelméről szóló történet is.
III.
A gender számomra mérőszó lett. Kitűnően mutatja fel az értékrendeket. Nézzünk most rá a lakmusz színeire.
A Spiráldinamika elmélete a különféle fejlődési szinteket színekkel jelöli. Piros, kék, narancs, zöld. A piros az impulzív, egocentrikus szint. Ahol a nem tetszés ellenséget láttat, és a megoldás általában annak likvidálása. Nincs huza-vona. Ha könyv az ellenség, le kell darálni. Dúró Dóra tipikusan a piros értékrendet képviseli.
A kék a szabályok, a tradíciók etnocentrikus szintje, általában valamilyen szent írásra támaszkodva, vagy egy vezető személy által kinyilatkoztatott értékek mentén ítélkezik. Nem semmisít meg, nyögve toleráns, miközben el- és megítél, és határozottan elhatárolódik az általa ellenségesnek tartott minőségtől. Orbán Viktor mondatai a piros és kék kevert minőségét mutatták fel.
A narancs a tudományos, racionális objektívnek ítélt tények alapján mond ítéletet. Szubjektivitását objektivitásba csomagolja. Bagdy Emőke gondolatai a kék és a narancs minőség keveredését testesítik meg.
A zöld az egyenlőséget, az egyenjogúságot mindennél fontosabbnak tartja. A különbözőségekben kirekesztettséget lát, ez hatja át gondolkodását. A jelenségekben a közöset keresi, döntéseit a szív hatja át, egyesítő. A luxemburgi és dán álláspont a zöld tiszta megnyilvánulása.
A sárga, integrál fejlődési szint érti meg az összes addigi szint működésében a paradoxon lényeget, a kibékíthetetlenségben rejlő együttműködés lehetőségét. Amennyiben Angela Merkel megértette a dán és magyar álláspont saját „igazságát”, és nem csak a hócipője lett tele és érdekvezérelt narancs módjára haza akart már menni, akkor lehet, hogy ebben az esetben a sárga működését mutatta fel.
***
444 cikk:
Meseország mindenkié könyv:
Comments